sze. nov 21st, 2018

A Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatja könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozók bértárgyalásának megindítását

A magyar könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és közművelődési dolgozók nevében, a Szépművészeti Múzeum dolgozóinak kezdeményezésére még novemberben nyílt levelet írtak Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak. Ebben az ágazat munkavállalói, szakszervezeti tagok és szakszervezeten kívüli dolgozók, kezdeményezték a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) bevonásával, hogy a bérünket biztosító magyar kormány haladéktalanul tegyen lépéseket a bérviszonyok rendezésére.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom is csatlakozott a civil szervezetek megbélyegzése, ellehetetlenítése elleni tiltakozáshoz – Maradunk civilek és folytatjuk!

Kétszeri halasztás után június 13-án az Országgyűlés elfogadta a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt. A Civilizáció kampányban együttműködő civil szervezetek sokasága fenntartja: ez a törvény felesleges, megbélyegző és káros. Felesleges, mert a civilek már most is átláthatóan működnek, támogatóikról pontos képet adnak az éves beszámolóikban, tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik. Megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a magyar társadalomért dolgozó, nemzetközi forrásokat munkájukkal elnyerő szervezetek veszélyt jelenthetnek az országra. És káros, mert aláássa a társadalmi bizalmat és megkérdőjelezi a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatja az “Elnököt a köztársaságnak! Dr. Majtényi Lászlót államfőnek!” civil kezdeményezést

Majtényi László nemcsak profi alkotmányjogász, hanem jogszemlélete arról szól, hogy minden állampolgár – így Te is – fontos vagy. Mert vannak jogaid, és az állam egyik legfontosabb feladata, hogy őrködjön ezek felett. Majtényi László annak az alkotmányosságnak és joguralomnak a képviselője, amelyben a jogok mindenkit megilletnek és a jog mindenkire egyformán vonatkozik.

KKDSz flashmob – a Szolidaritás segítségével

Mostanában elég sokszor hallunk, olvasunk és beszélünk az egészségügy és az oktatás botrányos helyzetéről. De viszonylag keveseknek van tudomása a kulturális intézmények és a bennük dolgozó művészek, tudósok és más kulturális szakemberek sanyarú, esetenként már-már elviselhetetlen helyzetéről. Például tudtátok, hogy a múzeumok, könyvtárak, levéltárak dolgozói 2002 óta nem kaptak keresetnövekedéssel járó béremelést? Ennél persze sokkal több a baj az ágazatban, de itt nem lehetetlen felsorolni mindazt a disznóságot, amit a kormányzat kulturális tatárjárása során elkövetett.

Káposznyák István beszéde – 2015. március 15.

“… én büszke akarok lenni a magyarságomra, életemet itt kívánom leélni, ahol rendezett viszonyok között, értéket teremtve tehetek a hazámért, a családomért. Keletről jöttem, de azt szeretném, ha a hazám a Nyugat része lenne. És ezért tenni is akarok.”